A darálós keksz sokak gyerekkorának meghatározó süteménye: egyszerű, házias, illatos, rengetegáig eltartható és mindig hálás vendégváró. Bár ma már ritkábban készül, mégis igazi kincset ér, amikor előkerül egy doboznyi frissen sült, omlós keksz. Ez a recept pontosan azt a klasszikus ízt és állagot hozza vissza, amelyet régi családi konyhákból ismerünk: fele kakaós, fele vaníliás tészta, kellemes vajas–zsíros omlóssággal és a kekszdarából formált jellegzetes mintázattal.
Ez a sütemény nemcsak könnyen elkészíthető, de rendkívül kiadós is: ebből az adagból közel 87 darab, kb. 8 cm hosszúságú keksz lesz. Tökéletes választás vendégséghez, ünnepekre, vagy akár előre sütve is, hiszen fémdobozban sokáig friss marad.
HOZZÁVALÓK
A tésztához
- 70 dkg liszt
- 25 dkg cukor
- 1 csomag sütőpor
- 2 tojás
- 20 dkg zsír (vagy részben vaj)
- kb. 0,5 dl tej
- 1 csomag vaníliás cukor
- kakaópor (a tészta feléhez)
A forgatáshoz
- porcukor (melegen hempergetve lesz a legfinomabb)
ELKÉSZÍTÉS
1. A tészta előkészítése
A darálós keksz sikerének titka a megfelelő állagú tészta. Ehhez először a zsírt és a tojásokat keverjük simára: egy tálban a két egész tojást egyenletesre, krémesre dolgozzuk a puha zsírral. A zsír ebben a receptben kulcsfontosságú, mert az omlós kekszek legjobb alapja – sokkal porhanyósabbá és tartósabbá teszi a süteményt, mint az olaj vagy a vaj.
Ezután hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, majd tovább keverjük, hogy a kristálycukor elkezdjen oldódni a masszában.
Egy másik tálban összevegyítjük a lisztet és a sütőport. A sütőpor biztosítja, hogy a kekszek könnyedek legyenek és ne maradjanak tömör, nehéz állagúak.
A száraz hozzávalókat fokozatosan a tojásos–zsíros keverékhez adjuk, majd kézzel vagy géppel egyneműre gyúrjuk. Ha túl keménynek tűnik a tészta, apránként hozzáadjuk a tejet. A végeredmény egy jól formázható, közepesen lágy, de nem ragacsos massza legyen.
2. A tészta elfelezése, ízesítése
A kész tésztát két egyenlő részre osztjuk.
- Az első részt így, natúran hagyjuk: ez lesz a vaníliás alap.
- A második részbe kakaóport gyúrunk – annyit, hogy szép színes és enyhén csokoládés ízű legyen.
A kakaópor mennyisége ízlés szerint változhat: 1–2 evőkanál egy lágyabb színű tésztát ad, míg 3–4 evőkanál már karakteresebb kakaós kekszet eredményez.
3. A pihentetés – az omlósság fontos lépése
Mindkét tésztát fóliába csomagoljuk, és 1 órára hűtőbe tesszük. Ez a pihentetés szükséges ahhoz, hogy a tészta kissé megdermedjen, a zsír visszakeményedjen, és a daráló könnyebben formázza majd. A túl lágy tészta szétesne vagy elkenődne.
4. A darálás és formázás
A darálós keksz jellegzetes formáját egy régi típusú húsdarálóra szerelt kekszformáló segítségével kapja. A lehűtött tésztát kis adagokban betöltjük a darálóba, majd a formázófejen keresztül kb. 8 cm hosszú csíkokat vágunk ki.
A csíkokat sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük. Fontos, hogy kissé távolabb tegyük őket egymástól, mert sütéskor enyhén terülnek.
A folyamatot mind a vaníliás, mind a kakaós tésztával megismételjük. Így kétféle színben készülnek el a kekszek, amelyek jól mutatnak vegyesen is.
5. A sütés
A sütőt 180°C-ra előmelegítjük, alsó–felső sütésre állítva. A kekszeket 10–12 perc alatt sütjük készre.
Nem szabad túlsütni!
A darálós keksz akkor jó, ha világos marad, és csak az alja kezd enyhén pirulni. Ha túlságosan barnára sül, kiszárad, elveszíti az omlós állagot.
6. Porcukros bevonat – még melegen
A frissen kisült kekszeket óvatosan, melegen porcukorba forgatjuk. A meleg tészta enyhén megolvasztja a porcukor felszínét, így a bevonat szépen megtapad rajta, és különlegesen puha, kellemesen édes külsőt ad.
Ez a lépés kihagyhatatlan, mert ettől lesz igazán „nagymamás” ízvilágú a darálós keksz.
7. Hűtés és tárolás
A porcukros forgatás után a kekszeket rácsra tesszük kihűlni. Teljes kihűlés után fémdobozba vagy jól záródó üvegbe tehetjük – így hetekig eltartható, és az íze egyre finomabb lesz.
A recept kiadós: kb. 87 darab, 8 cm-es keksz készül belőle. Ideális vendégváráshoz, kávé mellé vagy ünnepi süteményes tálra is.

Để lại một bình luận Hủy