A farsangi időszak elmaradhatatlan süteménye a kelt tésztás, könnyű, illatos fánk, amely akkor tökéletes, ha szalagos, puha és levegős. Bár egyszerűnek tűnik, a jó fánk készítésének megvannak a maga titkai: a tészta alapos kidolgozása, a megfelelő kelesztési idő, a helyes sütési hőmérséklet és a fedő használata mind lényeges lépés. Az alábbi recept részletesen bemutatja a folyamatot a tészta összeállításától a sütésig, hogy biztosan gyönyörű, könnyű fánkok készüljenek.

---

HOZZÁVALÓK

A tésztához

• 50 dkg finomliszt
• 5 dkg porcukor
• 4 tojás sárgája
• 6 dkg olvasztott vaj
• 3–4 dl tej
• 1 csipet só
• 3 dkg friss élesztő
• reszelt citromhéj
• kevés rum (elhagyható, de segít, hogy a tészta ne szívjon sok olajat)

---

ELKÉSZÍTÉS

1. Az élesztő előkészítése

A fánk akkor lesz igazán szép, könnyű és levegős, ha az élesztő megfelelően felfut. Ehhez a tejet enyhén meglangyosítjuk – fontos, hogy ne legyen túl meleg, mert az élesztő nem szereti a túl magas hőmérsékletet. A tej egy részében elkeverjük az élesztőt és egy kevés porcukrot, majd 10–15 percre félretesszük. A keverék akkor megfelelő, ha felszínén hab képződik, és láthatóan megindul az élesztő működése.

2. A tészta összeállítása

Egy nagy tálba szitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a porcukrot, a sót és a citrom reszelt héját. A citromhéj üde aromája különösen jól illik a fánk tésztájához, a rum pedig – ha használjuk – nemcsak ízesít, de gátolja a fánkok túlzott olajfelszívását.

A lisztes keverék közepébe mélyedést készítünk, ide öntjük a felfuttatott élesztőt és a tojások sárgáját. Ezután elkezdjük összeállítani a tésztát, apránként hozzáadva a maradék tejet. Amikor a tészta kezd összeállni, belecsorgatjuk az olvasztott, de nem forró vajat. A vaj fokozza a tészta rugalmasságát és selymességét.

A tésztát addig dagasztjuk – kézzel vagy géppel –, amíg el nem válik az edény falától, és sima, fényes, hólyagos állagú nem lesz. Ez a jó fánk alapfeltétele. A jól kidolgozott tészta a kelesztés során szép levegős szerkezetet kap.

3. Kelesztés – a könnyű, levegős tészta titka

A kidolgozott tésztát enyhén lisztezett felületen gombóccá formáljuk, majd visszatesszük a tálba. Letakarjuk (konyharuha vagy folpack), és meleg, huzatmentes helyen kb. 1 órát kelesztjük. Akkor jó, ha legalább duplájára nő.

A kelesztés az egyik legfontosabb szakasz: ha a tészta nem kel eleget, a fánk sűrű lesz; ha túlkelesztjük, akkor sütéskor összeeshet.

4. Nyújtás és szaggatás

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, majd ujjnyi vastagra – a recept szerint két ujjnyi vastagra – nyújtjuk. A vastagabb tésztából szép magas, levegős fánkok lesznek.

Kerek fánkszaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk a formákat. A közepüket finoman benyomjuk az ujjunkkal – ez segít abban, hogy a fánk sütéskor szép szalagot kapjon.

Az így elkészített korongokat további 30 percig pihentetjük, letakarva. Ez a második pihentetés elengedhetetlen a magas, könnyed fánktésztához.

5. Sütés – a szalagos fánk titka

A sütéshez közepesen mély edényben, bőséges olajat melegítünk. Fontos, hogy az olaj hőmérséklete megfelelő legyen: túl hideg olajban a fánk megszívja magát, túl forróban pedig megég kívül, miközben belül nyers marad. A jó hőmérséklet kb. 170–180°C.

A fánkokat úgy helyezzük az olajba, hogy az az oldaluk kerüljön alulra, amelyiknek benyomtuk a közepét. Ez garantálja, hogy a fánk gyorsabban emelkedik a felszínre, és kialakul a gyönyörű világos szalag.

A fánkok első oldalát fedő alatt sütjük. A fedő alatt bent marad a gőz, ami megemeli a tésztát, így lesz könnyű és levegős. Amikor az alsó oldal szép aranyszínű, megfordítjuk a fánkokat, és a másik oldalt fedő nélkül sütjük készre.

A kész fánkokat papírtörlőre szedjük, hogy az olaj lecsepegjen.

6. Tálalás

A klasszikus tálaláshoz porcukorral hintsük meg a fánkokat, és kínáljuk baracklekvárral. A fánk akkor a legfinomabb, ha frissen, langyosan fogyasztjuk, de jól záródó dobozban 1 napig puha marad.